Munch és Nerdrum Kapcsolata

Edvard Munch

Edvard Munch Norvég festőművész 1863-ban született Osloban.  A világ a Sikoly c. Festmény alkotójaként azonosítja, lévén, hogy ez a leghíresebb festménye.

Edvard Munch az expresszionizmus egyik első képviselője volt. Művészetét szorongás, elvágyódás, pesszimizmus és borzalomlátás jellemezi. A francia iskolához vonzódott már indulásakor is, foglalkozott a plein air festészettel is. továbbá nagy hatást gyakoroltak rá az impresszionista festők.

Munch vizuális világa fokozatosan formálódott. Eleinte az impresszionista eszközökön keresztül egészen azzá az expresszionizmussá, melynek az egyik legmarkánsabb képviselője éppen a Sikoly c. festménye lett. Éppen ezért tökéletesen érthető, hogy ez az emblematikusa alkotás, ami az expresszionizmus egyik legkorábbi és legtisztább megnyilvánulása a művészettörténetben. Éppen ez lett Munch leghíresebb képe.

 

Edvard Munch – Sikoly

 

Persze a Sikoly sorozat vizuális megjelenítésén túl, a témája is komoly szerepet játszott eme világhír létrejöttéhez. Bár mindig a Sikoly c. festményről beszélünk, valójában ez egy sorozat volt. Munchra jellemző volt, hogy egész sorozatokat hozott létre egy-egy festményből. Illetve többször is újra festette, mintegy aktualizálta egyes festményeit.

Ugyanakkor sokan nem is tudják, hogy Munchnak a Sikoly előtti is létrejöttek olyan remekművei, melyek önmagában is fel tehetnék egy festő életművére a koronát.

Ilyen mestermű a „Beteg Gyermek” c. festmény is. Illetve festmények hiszen ez is egy sorozat volt, bár talán az első példány volt a legnagyszerűbb, és főleg erről szól ez a cikk is.

Ezen a csodálatos alkotáson, a majdnem teljes semlegességéig letompított zöld és vörös színek, egy fantasztikus komplementer harmóniát tárnak a néző szeme elé. A szimultán kontraszt pedig segít ennek a festménynek a harmonizálásában, a sok semleges színtónus, és a komplementer színek egymásra hatása által. A szimultán kontrasztot egy korábbi cikkemben már megemlítettem, (ITT OLVASHATÓ) egy fantasztikus eszköz a korlátozott palettával dolgozó festők számára.

Ez a festmény azért is érdekes, mert a sok semleges tónusával, szinte teljesen ellentétes a színek durva kolorizmusával, amely Munch Sikoly képeit is jellemzik. Mégis az egész alkotást, ha egyben nézzük, akkor tényleg egy igazi mester remeket látunk. Ami alkalmas arra, hogy ha Munchnak csak ezt az egy alkotását ismernénk, ez a kép akkor is vitathatatlanul a legnagyobb mesterek közé emelné őt. A Sikoly sorozat, és az egész expresszionizmus nélkül is.

Magam is erősen az egyre erőteljesebben újraéledő realista festészet irányába hajlok. A saját esztétikai normáim, a minőség és tartalom iránti igényem mind-mind erre predesztinálnak. Így egyértelmű számomra, hogy bár elismerem Munch expresszionizmusának művészettörténeti jelentőségét, mégis számomra a Beteg Gyermek c. alkotás jelenti a Norvég mester legnagyobb művét. Persze ez egy szubjektív vélemény, semmi több.

 

Erdvard Munch – A Beteg gyermek első változat

 

Ugyanakkor ennek a festménynek minden négyzetcentiméterén érződik a törődés, és a minőség, amelyet a mester beletett alkotás közben.

A festmény megtestesíti azt, amit ma a 21. században egy reprezentatív, narratív jellegű alkotástól elvárunk.

A kép témája egy tragédiát tár a néző elé, a festményen Munch kishúga, Johanne Sophie látható, aki 15 éves korában, 1877-ben, tuberkulózis következtében hunyt el. A festményen a nagybeteg leány egy karosszékben látható, amint egy nő, akinek az arcát nem láthatjuk hozzá hajol. Munch édesanyját nagyon korán, 5 esztendős korában vesztette el, szintén tuberkulózis miatt. Elmondása szerint beteg édesanyja ugyanabban a karosszékben üldögélt, amelyben a festményen látható beteg húga is. Talán az arc nélküli nő a már elvesztett édesanyát ábrázolja. Míg a karosszék valamiképpen a betegség és a halál szimbólumává vált a művész számára.

 

Az 5. változat amit Munch 1925 előtt festett, itt már nagyon komoly különbség érzékelhető a képen az első változathoz képest, erősen hatott az expresszionista szemléletmód

 

A képnek 6 változata készült, az elsőt 1886-ban festette, majd 1896-ban újra megfestette, a harmadik változat valamikor az 1907-ben festett negyedik változat előtt született, aztán 1925-ben és végül az utolsót 1927-ben festette meg. A változatok szépen dokumentálják Munch festészetének változását is, a korai időktől az expresszionizmusig.

Mint mondtam, számunkra azonban az 1885-86-ban festett legelső változat a legérdekesebb.

 

Odd Nerdrum

De haladjunk csak tovább, hiszen a főcím szerint Edvard Munch honfitársa, az ugyancsak Norvég Odd Nerdrum is kapcsolódik a történethez. Nerdrum a 1944 április 8.-án született, alig kettő hónappal Munch 1944 január 23.-án bekövetkezett halála után született. Tehát személyesen nem ismerhették egymást.

De ahogy írtam ennek a festménynek van még egy nagy érdekessége. Mégpedig, hogy a kép nagyméretű és értékes reprodukciója ott lógott a Nerdrum család otthonában. Napjaink híres Norvég festő géniusza, Odd Nerdrum tehát úgy nőt fel, hogy nap mint nap ezt a Munch képet láthatta. Nerdrum egyszer még fiatalkorában el is készítette a saját változatát e kép reprójának, mégpedig szépia színnel. Ezzel mintegy előre vetítve a saját pályájának talán utolsó időszakát, azt a korszakot, melyben ma is alkot. Amelyben az egészen korlátozott Apellész palettára épített limitált színvilágával festi. A gyakran vöröses barnás-szépia árnyalatú festményeit, olyan drámai, tragikus, érzelmi és gondolati tartalommal, mely hasonló Munch festményéhez is.

Ha megnézzük azt a csodálatos faktúrát, amely ezen a Munch képen látható, akkor azt is megértjük, hogy mi az a minőség, ami majdnem elveszett a 20. század izmusoktól övezett, sokszor zavaros korszakában. Munch festményén az impasztó és a lazúr technika egyaránt megfigyelhető. Változatos textúrák jellemzik ezt a képet, és a semleges tartományon belül is valami elképesztő gazdag skáláját találjuk a színtónusoknak. Továbbá azt is megfigyelhetjük a képen, hogy Munch több helyen visszakapart, belecsiszolt és törölt. Ahol csak a kép textúrája ezt megkívánta.

Visszatérve kicsit Nerdrumhoz, a jelenleg 73 éves mester faktúráját juttattja eszembe e festmény, és a munkamódszerek is nagyon hasonlatosak ahhoz. Érdekes kicsit eljátszani azzal a gondolattal, hogy valamikor az ifjú Nerdrum, akire Edvard Munch képe egészen biztosan hatással volt, úgy döntött, hogy éppen szépia színnel másolja le a Beteg Gyermek c. festményt. Hogy ez a lehetőségei miatt volt e így, vagy azért mert ezzel a színnel érezte hatásosabbnak a képet, ezt talán már sohasem fogjuk megtudni.

 

Odd Nerdrum – Önarckép

 

Nerdrum képén erőteljes a szépia színvilág

 

Viszont az tény, hogy Nerdrum 50 éves művészi pályájának jelenlegi csúcsán odáig fejlődött, hogy képein gyakran a szépia színek árnyalatai dominálnak, és ahhoz, hogy idáig eljusson, közel 5 évtizedre volt szüksége.

Az is tény, hogy a faktúra felépítésében a jelenlegi alkotásai sokkal inkább hasonlítanak Munch festményéhez, mint a korábbi évtizedek alkotásai. Végül a festményekből sugárzó érzések is sokkal inkább „Munchi” jellemzőket mutatnak, mint korábban.

Olyan ez mintha érte volna anno egy hatás, aminek köszönhetően elkezdte keresni az útját, amely végül visszatért a gyökerekhez, és 50 év alatt éppen ahhoz az értékrendhez közel lyukadt ki, ahonnan elindult, ami miatt elkezdte magát a keresést.

Persze Nerdrumról tudjuk, hogy nem csak Munch hatott rá, hanem még egy egész sor festő, olyan nevek, mint Tizziano, Caravaggio, Rembrandt, George Frederic Watts és még néhány másik nagy művész. Mégis, talán kimondhatjuk, hogy Edvard Munch Beteg gyermek c. alkotása lehetett az első, és talán az egyik leg erősebb tényező, amely Nerdrumot irányba állította művészeti pályáján.

Amiért belevágtam ennek a cikknek a megírásába, az éppen ennek a helyzetnek az abszurditása miatt történt.

Gondoljunk bele egy kicsit egy másik aspektusból is ebbe a dologba. Adott egyszer az a tény, hogy Nerdrumra Munch erős hatást gyakorolt. Ugyanakkor Munch és a hozzá erősen köthető expresszionizmus, majd az azt követő modern izmusok sokasága éppen azt az értékrendszert képviseli, ami ellen Nerdrum egész életében mellszélességgel harcolt, egészen odáig elmenve, hogy önmagát egyenesen Giccsfestőnek titulálja, elhatárolva a saját személyét a művészet mai fogalmától, és gyakorlatilag újra értelmezte a giccs és a művészet viszonyát.

Tehát az Archetípusokban gondolkodó és alkotó Nerdrum számára, Munch éppen a, ha úgy tetszik, „ellenségképet” szimbolizálja. De paradox módon mégis ugyanez a személy hatott rá talán a legerősebben életében. Hiszen Munch éppen attól a realista, narratív ábrázolástól távolodott pályája során, aminek a természetes folyamodványai éppen ellentétesek azzal az iránnyal, amely felé Nerdrumot „lökte”.

Ezért ha egyetértünk azzal a lassan ténnyé váló feltételezéssel, hogy Odd Nerdrum és az általa alapított Giccs filozófia, továbbá az egyre szaporodó tanítványai és követői, egy olyan irányvonalat rajzolnak ki egyre erőteljesebben, ami lassan művészettörténeti jelentőségűvé növi ki magát. Továbbá elfogadjuk, hogy talán hamarosan tanítani fogják Nerdrumot is művészettörténeti órákon. Akkor ez egyben azt is jelenti, hogy Munch jelentőségé kétszer is kimutatható lesz a művészettörténetben. Egyszer ahogyan azt már megtörtént az expresszionizmus kibontakozásánál, és egyszer pedig a giccs filozófia, és a Nerdrum Iskola katalizátoraként.

Ez pedig talán már majdhogynem egyedülálló teljesítmény a művészettörténetben is.

Odd Nerdrumról és festészetéről további cikkeket olvashatsz a testvéroldalunkon az onlinefestotanfolyamok.com címen, ahol egy egyedülálló 7 db blogbejegyzésből álló cikksorozatot olvashatsz a Norvég mester életéről és művészetéről.

Segítségképpen itt egy linkekkel ellátott cikklista, melyekre kattintva eljuthatsz az egyes Nerdrumról szóló cikkekhez is.

1. Miért tartom érdekesnek Odd Nerdrum festészetét?…

2. Odd Nerdrum és a festmény alapozás technikája…

3. Mesterek színpalettája 4. Odd Nerdrum színpaletta…

4. Nerdrum alkotói folyamat, képelemzés…

5. A Nerdrum iskola, Odd Nerdrum és tanítványai…

6. Nerdrum festmény demonstráció lépésről lépésre 17 fotóval

7. Te kiakasztanád a falra Odd Nerdrum festményét? Mit gondolsz, én igen? Nézd meg mit gondolok erről a kérdésről…

 

Ha neked is tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg a facebookon Te magad is. Továbbá kíváncsi vagyok a véleményedre, amelyet szívesen olvasnék, ha itt lentebb a hozzászólások között megosztanál velünk!

 

 

 

Pin It on Pinterest