Folytatjuk tehát a körsétánkat, a reneszánsz és a barokk egymástól való elkülőníthetőségével kapcsolatos ismeretekről.

Míg a reneszánsznál a “stabilitás” volt a kulcsszó, addig a barokknál egy másik kulcsszót ismerhetünk meg.

Ezt a kulcsszót nevezzük “dramatizálásnak”.

Caravaggio – Salome Keresztelő szent János fejével

A barokk esetén azonban egészen más a helyzet, ott nem beszélhetünk stabilitásról. Sokkal inkább ennek ellenkezője, az instabilitás juthat eszünkbe. Továbbá, a barokk kompozíció nagyon energikus mintázatokat mutat.

Ezek együttesen fokozzák az ábrázolt téma drámaiságát.

Innen eredeztetjük tehát, a “dramatizálás” kulcsszavát, hiszen kvázi dramatizálnak az alkotók, ezekkel a barokk kompozíciókkal.

A drámai megjelenítés a barokk kapcsán, a legtöbb embernek a chiaroscuro, azaz a fény árnyék hatások, és átmenetek mesteri alkalmazását juttatja eszébe.

A chiaroscuro valóban fokozta a festmények drámai hatásait. Olyan jeles barokk művészek használták mesteri szinten ezt a technikát, mint pl. Caravaggio és Rembrandt.

A barokk mesterek azonban minden eszközzel törekedtek a drámaiság fokozására a festményen. Nem csak a chiaroscurooval, hanem a kompozíció használatával is.

A barokk kompozíciós minták sokkal fejlettebbek, és trükkösebbek voltak reneszánsz megfelelőiknél, és az egyik legfontosabb funkciójuk a drámaiság fokozása volt a képen.

Guido Reni – Madonna gyermekével és Keresztelő Szent Jánossal c. alábbi festményén, nagyon szépen tettenérhető a barokk kompozíció lényege.

A fenti képen több átlót láthatunk, amelyek egymáshoz képest diagonális mintákat képeznek. A vörös függöny, és Mária feje a gyermek Jézus hátával, egy átlót képez a festményen. Ebből az átlóból Mária feje, bal válla, és felkarja egy diagonális átlót képez. Amellyel nagyjából párhuzamosan, Jézus felkarja, és a gyermek Keresztelő szent János bal karja, egy újabb átló alakít ki. Ugyanakkor kevésbé szembetűnő, de egyértelmű, hogy Mind Mária, mind Jézus, Keresztelő Szent Jánosra tekint le. A tekintetük iránya pedig, egy “V” alakot képez a festmény középpontján, ami ugye további átlókból áll.

Az alábbi festményen egy ismeretlen Belga művész, a fentivel azonos témájú festménye látható. A festményen érzékelhetőek az átlós minták. Balra lent, a gyermek Keresztelő Szent János tekintete a kis Jézusra irányul, és onnan ha tovább megyünk, akkor a háttérben lévő József tekintetével találkozva hozza létre az átlót. A felettük lebegő angyalka Máriára letekintve, szintén átlós irányt hoz létre. Ugyanakkor, a lábai József felé irányulva egy harmadik átlót képeznek, így egy háromszög alakzatot hoznak létre a minták a képen. A festményen rejtett horizont található, így vízszintes irányt szinte nem is tudunk felfedezni a képen. Mária szoknyájának alja helyettesíti a horizont funkcióját, és a kép alján félkörívet létrehozva, a kompozíció felé tereli a néző tekintetét.

Pedro Orente – Keresztre feszítés című festménye látható alább.  A képen látható létra, határozott, vizuálisan is megjelenített átlót képez a festményen. Míg Krisztus tekintetének iránya, amint a vádiratra néz, a mellette megfeszített latrok fejével együtt egy újabb átlót hoz létre. A Jézustól balra található lator lábujjától pedig egy újabb átló indul, ami a az alattuk lévő három tanú fején, és testén keresztül fut tovább. A zöld vonallal azt az irányt jelöltük, ami a három kereszt talajjal való találkozásnak perspektívában ábrázolt, átlós iránya hoz létre.

A kép érdekessége még az a horizontális vonal, amely a keresztre feszítettek lábától, a létrán álló fiú fejéig tart. Ez a barokkban szokatlan a reneszánsz kompozíciót idéző vonal, talán egyfajta vallási értelemmel bír, talán Krisztus áldozatára és annak stabilitására utalhat.

Tehát mint látható, a barokk szakított a horizontális és vertikális irányokkal, és a piramis formákkal, melyek a reneszánsz kompozíció stabilitás érzetét adták.

A barokk ugyanis, a stabilitás helyett sokkal inkább a drámai hatások fokozására helyezte a hangsúlyt. Így különféle átlókkal, és szögekkel operálva, diagonális mintákat, és háromszög alakzatokat hozott létre a képeken, amelyek sokkal összetettebb és bonyolultabb kompozíciókat eredményeztek. Megjelenésükben pedig drámaibb ábrázolásokat szültek.

Amint láthattuk a barokkban a kompozíción kívül, a fény árnyék hatások használata, azaz a chiaroscuro is a drámai érzés fokozását erősítette fel az alkotásokon.

Az Emberábrázolás 2. Online Festőtanfolyamon kiemelten fogunk foglalkozni a művészi kompozíció létrehozásának módjaival. Természetesen gyönyörű enteriőrbe helyezett emberalakokat is fogunk festeni ezen a tanfolyamon.

Itt az ingyen letölthető ajándék e-könyv!

Kompozíció

A művészet hagyományos értékrendje

A könyvből megismerheted a hagyományos művészi kompozíció kialakulásának történetét. Ezen kívül a klasszikus művészeti értékrendről is olvashatsz.

Töltsd le a könyvet, és 3 perc múlva már olvashatod is!

1 óra múlva pedig sokkal többet fogsz tudni a kompozícióról mint most4